WWW.FOLKINFO.HU Jeszenszky István, Budapest "Világok hangja"

PROGRAMJAINK FILMAJÁNLÓ CD ISMERTETŐ HANGSZEREINK AZ INDIAI ZENE 8281 SZENTBÉKKÁLLA ÖREGHEGY 1630 TEL.:+36 20 3476024 E MAIL:feny@miracles.hu URL: www.miracles.hu A LEGÚJABB ÖNÁLLÓ ISMERTETŐJE Jeszenszky István kezdeti sikereit népzenei fesztiválokon érte el. Fiatal gyerekként a citerajátékával aranyérmet nyert. Később klasszikus, és jazz-gitáron folytatta tanulmányait. Végül közelebbi kapcsolatba került az improvizációs zenével. A citera, amely Ázsiai eredetű, természetesen kikövezte az utat a keleti zene felé. A döntő hatás a világhírű művésztől, Ustad Ali Akbar Khantól kapta, Svájcban, a Zeneakadémián. 1990-ben a híres sarod-zenész, Sharan Rani mester tanítványa lett Új-Delhiben. Kezdetben, mint magántanítvány, később a helyi Zeneakadémia ösztöndíjasaként, István nem csak a komplex zene-művészetet (tabla, éneklés, sarod) tanulmányozta, de megismerkedett a keleti életformával és életfilozófiával is. 1994-ben a Delhi Nemzeti Drámaiskola megbízta őt, hogy az Einstein című, Mohan Maharishi által rendezett színdarabhoz zenét komponáljon. István maga is tanított, és résztvett számos nemzetközi koncerten, többek között a Delhiben rendezett World Music Fesztiválon is, 1994-ben. Itt a saját darabjait adta elő, melyekben a keleti és a nyugati zenei hagyományokat keverte, valamint adta az első klasszikus indiai zenekoncertjét is. Másik hasonlóan jelentős esemény volt számára a Videshi Kalakar Ustav Fesztivál. István, mióta Indiából hazatért, különböző zenekarokban játszott, melyekkel felléptek Hollandiában, Svájcban, Ausztriában, és természetesen Magyarországon is. A koncertjeiről készült videó felvételeket többször bemutatta a Magyar Televízió és Rádió is. Bácskai Gabriella: kisgyermekkora óta nagyon fontos számára az éneklés. Első sikereit amatőr népi együttesekkel közös népzenei műsorokon aratta, figyelemreméltó eredményeket ért el a versenyeken. Később a televízióban szerepelt, a híres Macskák című musical adaptációjában. 1993 és 1994 folyamán a főszerepet játszotta F. Garcia Lorca darabjának, a Pillangónak a Budapesti Globe Színházbeli előadásain. 1995-ben Jeszenszky István ismertette meg őt az indiai tanpourával, és a tibeti ének-bowl-lal, és egyben megtanította őt ezeken a hangszereken játszani. Ettől az időtől kezdve együtt játszanak. Az énekesnő repertoárjában felfedezhetőek magyar és arab zenei motívumok mellet dél-indiai népzenei adaptációk is. Az 1998-as indiai koncertturnéjukon 6 előadást tartottak az ország különböző helyein (Új-Delhiben, Bombayben, Poonban, Cochinban, Alwayeban). A műsoruk magyar népdalokból és altatódalokból, illetve István saját szerzeményeiből állt. A koncertút nagyon sikeres volt, a magyar népdalok egyedülálló előadásának és interpretálásának köszönhetően. PROGRAMJAINK:   A koncertek, fesztiválok mellett rendszeres klubot tartanak fent minden hónap utolsó hétfő estéjén a BENCZÚR HÁZ-ban. (Postás Művelődési Központ, Budapest, VI. Benczúr u. 27. Telefon: 321-7334) Itt kellemes hangulatban, tea mellett hallgathatja meg a közönség műsorukat és az est meghívott vendégét. Indiai klasszikus és folk zene, japán és afrikai dallamokból ihletett kompozíciók hallhatóak. Benczúr Ház, április 23. este 19 óra Gandhi étterem,. április 28. este 19 óra Néprajzi Múzeum, Ázsiai Képek, április 29. du. 12.30, 14.30-kor Vigadó Galéria, kiállítás megnyitó, május 14. Benczúr Ház, május 28. este 19 óra   A LEGÚJABB ÖNÁLLÓ CD ISMERTETÕJE CD - VILÁGOK HANGJA - Volume 1 Jeszenszky István - ének/vocal, sarod Bácskai Gabriella - ének/vocal, tanpoura Perger István - ütősök/percussion Gerhard Rosner (Ausztria) - tabla Vincze Pál - billentyűsök/keyboard Vendég/guest: Atul Keskar - szitár/sitar Letölthető zenerészletek:     "KURI"   "SURVA"   "TAMILFOLK 1"   "JAPÁNKERT" "BALKÁN"   "CHANDRA"   "TAMILFOLK 2" "KALI" "DADRA"   VILÁGOK HANGJA A Világok Hangja zenei műsor célja különböző kultúrák hangzásvilágának ötvözése, feldolgozása, s ezek alapján új kompozíciók létrehozása. Az lemezen számos különleges, Magyarországon még alig ismert hangszer mutatkozik be; az eredeti indiai húros és ütős hangszerek társaságában arab és afrikai dobok szólalnak meg egyedi énekstílussal fűszerezve. Az indiai klasszikus és folk zenei elemek mellett helyet kapnak más ázsiai dallamokból ihletett improvizációk, saját szerzemények is. A Világok Hangja műsor olykor meditatív, olykor azonban igen dinamikus zenéje újszerű, egyedi élményt ígér a hallgatóknak. Jeszenszky István - ének, sarod Kezdeti sikereit aranyokleveles citerásként népzenei fesztiválokon aratta. Később klasszikus és jazz gitáron folytatta tanulmányait. 1990-től a híres sarodművésznő, Sharan Rani tanítványa lett Új-Delhiben. 1994-ben az ottani Nemzeti Színház az Einstein című darab zeneszerzőjének kérte fel. Több nemzetközi koncerten vett részt, hazatérése után az ő ötletéből született a Világok Hangja projekt, ahol hangszeres szólistaként és énekesként lép fel, valamint zenét szerez. Bácskai Gabriella - ének, tampoura Eleinte népdalokkal lépett fel, majd a Macskák című musical egyik feldolgozásában a Magyar Televízióban is bemutatkozott. 1993-1994-ben a budapesti Globe Spirit Színpadon játszotta egy zenés-prózai darab főszerepét (F. Garcia Lorca: A pillangó). 1996-ban csatlakozott a Világok Hangja projekthez, melyben énekel és tanpourán kísér. Vincze Pál - billentyűs hangszerek Klasszikus végzettségű zenetanár. Hivatalos zenei tanulmányaival párhuzamosan zeneszerzést és jazz-zongorát tanult. Számos hazai együttesben közreműködik vendégzenészként illetve zeneszerzőként. Jazz-rock orientációjú zenekarai mellett érdeklődik a különböző kultúrák hangzásvilágának integrálása iránt. Gerhard Rosner (Ausztria) - tabla 1988-ban Indiában kezdte tabla tanulmányait Zamir Akhmed Khan és Chotilal Mishra mestereknél, majd Ausztriában tanult tovább Jatinder Thakurtól. A tabla mellett számos más ütőhangszeren is játszik. Jelenleg főleg hazájában és Magyarországon lép fel, valamint bécsi színházak számára szerez zenét. Perger István - ütőhangszerek 7 évesen kezdett el zenét tanulni, először a XX. kerületi Állami Zeneiskolában, majd Balázs Oszkár tanítványaként az ütő tanszakon. 1990-től a latin-amerikai zene felé fordult, több együttesben is játszott tagként. Az utóbbi években vendégzenészként dolgozott különböző produkciókban, sokféle stílusban. Atul Keskar (India) - szitár Kora gyermekkorában került kapcsolatba a szitárral édesapja, nagyapja és nagybátyja révén, akik mindannyian neves muzsikusok voltak. Már 6 évesen fellépett a rádióban, az évek folyamán pedig a szitár mellett elsajátította a dhrupad stílusú ének, a tabla, a dilruba és a szurbahar tudományát is. Előadásaival bejárta India nagyvárosait, majd az Egyesült Államokban és Európában koncertezett. Szívesen lép ki az indiai klasszikus zene szigorú keretei közül és kísérletezik a jazz műfajában is. A koncerteken fellépő művészek: Perger István - ütősök Szakáll Béla - ütősök Vincze Pál - billentyűsök Gerhard Rosner - tabla, tavil (Ausztria) Thomas Nawratil - tabla, ütősök (Ausztria) Dita Strehly - shakuhachi, szájorgona és egyéb fúvós hangszerek (Ausztria) Georg Macho - pakhavaj (Ausztria) Alexander Hoch - tuvaének, doromb (Németország) Raman M. Sundaram - ének (India) Atul Keskar - szitár (India)

Sharan Rani, a hires indiai sarodművész mester, akinél István Delhiben, 10 éven keresztül tanulta az indiai zenét.

FILMAJÁNLÓ
Bharani és Teyyam Időtartam: 27 perc Műfaj: dokumentum Vetítési technika: BETA / VHS Készítette: Bácskai Gabriella és Jeszenszky István (1998.)	A Bharani és a Teyyam két dél-indiai fesztivál neve. A keralai templomokban zajló ünnepek egyáltalán nem látogathatók nem hinduk által, így a film hazánkban egyedülálló kuriózumnak számít. Végigkövethetjük a fesztiválok előkészületeit, szertartásait, zenéjét, kultikus táncait; miközben megismerhetjük történelmi eredetüket, társadalmi szerepüket és az ilyenkor használatos, szemkápráztató kosztümöket, arcfestéseket és maszkokat.
Síva gyermekei Időtartam: 38 perc Műfaj: dokumentum Vetítési technika: BETA / VHS Készítette: Bácskai Gabriella és Jeszenszky István (1998.)	Körkép a dél-indiai táncművészetről: bemutatkoznak Kerala, Tamil Nadu és Andhra Pradesh államok legősibb táncai, a Kathakali, a Mohiniyattam, a Bharata Natyam valamint a Kuchipudi. Megismerhetjük kialakulásuk történetét; a társadalomban betöltött szerepüket; a tanítás - tanulás folyamatát; a mozdulatok és gesztusok kifinomult, komplex rendszerét. A film bemutatja a különféle sminkeket, kosztümöket és kiegészítőket, a táncost gyakorlás és fellépés közben valamint a kisérő hangszereket és zenészeket.

Köztudomású, hogy Indiában a zene nagymúltú művészet. Egy töretlen tradíció olyan hosszú, mérföldkövekkel is meghatározott történelmével rendelkezik, amilyennel egyetlen mai rendszer sem büszkélkedhet. Hagyománya évszázadok összegyűjtött öröksége. A jelenkor zenéje egy következetes folyamat logikai fejlődésének eredménye, olyané, amely különálló, mégis az indiai történelem, kultúra szerves része. Legsajátosabb jellemzője az, hogy tisztán melodikus, azaz nem rejt magában harmóniát. Náluk a melódia olyan hangokból áll, melyeket csupán a folyamatosság köt össze. Pontos hangok nem léteznek, így nincsenek mechanikusan hangolt hangszerek sem. Különös még az abszolút hangmagasság hiánya. Zenéjük nem kedveli a hangulat nálunk szokásos éles kontrasztjait, célja leginkább egyfajta létállapot megteremtése. Melódiájuk váza a rága, zenei szerkezet, átmenet a dallam meg a skála között. Több száz létezik, s számukat csak növelik sajátos alváltozataik, a ráginík. Mindegyik külön hangulattal jár, az évnek vagy a napnak kizárólag bizonyos szakaszaiban adhatók elő, ez a maga nemében páratlan módon egyesíti a művészt és a hallgatót a természettel s az idővel. A tála a zene metrikus alapja. Egy kompozíciónak és előadásának, melyet gyakorta kísér improvizáció, megvan a maga tálája, a dobos csak ezen az alapritmuson belül rögtönözhet. A nyugati zene általános gyakorlatával ellentétben az ütemek nem szükségképp oszlanak egyenlő egységekre, hanem aszimetrikusak is lehetnek, variálhatók gyors, közepes és lassú tempóban. Az ütőhangszerek csaknem állandó használatát természetesnek tekintik. A déli és északi vidékek zenéje a lényeges pontokban megegyezik, a kettő közti különbség ma inkább a stílusban mutatkozik. A klasszikus zenének két nagy irányzata van, az északi hindusztáni s a déli karnátaki iskola. Az alapelvek és szabályok mindkettőnél azonosak, ám a helyi változatok más-más rágákat alkalmaznak. Az utóbbi szigorúan ragaszkodik a hagyományokhoz, míg a hindusztánira erősebben hatottak a perzsa és közép-ázsiai kultúrák.

HANGSZEREINK

Sarod: A szitár mellett a második legnépszerűbb hangszer az afgán rabab "leszármazottja". Az egyetlen fából kifaragott sarod alsó részét kecskebőr fedi. Érintő nélküli fogólapja van, 25 fémhúrja közül tíz játszóhúr, amiket kókuszdióból készült pengetővel zenget a jobb kéz, a bal három ujjal - körömmel - fogja le a húrokat, melyekből négy a dallamot, három a ritmust, a további három pedig a rága fő hangjait szólaltatja meg. A maradék 15 a megfelelő hangsorra hangolva rezonánsként működik. A húrkulcsok alatti fémgömb ugyancsak rezonáns szerepet tölt be és a hangszer egyensúlyben tartását segíti.
Tamboura: Más népek számára talán a legkülönösebb és legérthetetlenebb az indiai zenében, noha a helyieknek - mondhatnánk - a tamboura mindennek az alapja. Feladata az állandó alaprezgés, az OM hang - mely a hindu mitológia szerint a világmindenség teremtésének a hangja - folyamatos zengetése, erre hangolnak a hangszerek, így hallja mind az előadó, mind a közönség a kompozíció pillérhangját, melyre a többi zenész is improvizációja után vissza-visszatér. Húrjai nem igényelnek lefogást, számuk négytől hatig terjedhet, ezeket külső ritmustól függetlenül ujjal pengetik. Jelentőségükhöz mérten általában a tambourákat különösen gazdag díszítéssel látják el.
Tabla: Észak-Indiában szinte mindenütt megtalálható ütemhangszer. Két darabból áll, mindkettő tetejét kifeszített bőr fedi. A jobb kézre esőt magát tablának, a bal felet pedig banyának hívják. A kettő együtt szintén a tabla nevet kapta. Hangolása kis kalapáccsal történik, jellegzetes hangjait pedig igen nehezen elsajátítható ujjtechnikával varázsolják elő belőle.