II.
Gyermekkoromtól nagy figyelemmel és odaadással igyekeztem megismerni, megtanulni és másoknak is bemutatni népcsoportom, a bukovinai székelyek történetét, népművészetét, életét.
Tíz éves koromtól táncoltam iskolái m néptánc csoportjaiban, de a szekszárdi Sárközi Együttesnek és később a Somogyi Népi Együttesnek is tagja voltam. Tizenkilenc koromban, indultam el az első "igazi" néprajzi gyűjtőutamra. Meséket és népdalokat gyűjtöttem, s tanáraim segítségével pályázatot készítettem az Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázatra. Második helyezést értem el, s jutalmul felhoztak Budapestre, a Néprajzi Múzeumba. Akkor megismerkedtem mindazokkal a kiváló, szellemi nagyságokkal, akik későbbi életutamat meghatározták. A néprajzi gyűjtőmunkát azóta se hagytam abba.
1971-ben alakítottam, és máig vezetem az Érdi Bukovinai Székely Népdalkört.
1973-ban a Szóljatok játszók, regölők c. pályázaton a Csiki Véró élete c. monodrámám forgatókönyvével, majd a bemutatásával országos első helyezett lettem. Ekkor indult előadóművészi pályám. Gyűjtéseimből előadóesteket, meseműsorokat szerkesztettem, amelyekkel az egész "magyar glóbuszt" bejártam. Hanglemezek, kazetták is készültek belőlük.
1989-ben jelent meg első könyvem, a bukovinai székely, gyímesi és moldvai népi szerelmes történeteket tartalmazó Egy asszon két vétkecskéje c kötet.
1991-ben a népdalkörömet hagyományőrző tevékenységéért Európa-díjjal jutalmazták.
Eközben megunhatatlanul rajongok Gábor, Csilla és Lívia unokáimért. Ha csak tehetem, írok, mesélek.

Kitüntetéseim:
A Népművészet Ifjú Mestere, 1973
Sebestyén Gyula Emlékérem, 1983
Bessenyei György Emlékérem, 1987
A Népművészet Mester, 1992
A Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje, 1994
Érd Városért, 1995 /a népdalkörrel együtt/
Sebestyén Ádám díj,
Érd Városért, 2001./a népdalkörrel együtt/
"Rendületlenül"-érdemérem, 2004.
Csuka Zoltán-díj, 2004
Magyar Örökség Díj 2007

Előadóestjeim

"Édes hazám, mit vétettem"/előadó est a bukovinai székelyekről/
"Móduvának nagy a széje…"/előadóest a csángó magyarokról/
Jó estét Mária! / apokrif történetek Szűz Mária életéből, imák, hiedelemmondák/
Egy asszon két vétkecskéje/ bukovinai székely, gyímesi és moldvai népi szerelmes történetek/

Meseműsorok:

Kicsi Kégyókirályfi
Katyika meg Matyika
Aranyhajú ikergyermekek
Mátyás király rózsát nyitó ostornyele

Kiadványaim:
Érdi Bukovinai Székely Népdalkör / bukovinai székely népdalok, Hadikfalvi betlehemes Hungaroton, Bp. 1986.
Betlehemnek pusztájában/ hangkazetta/
Istenem, országom/ hangkazetta/
Kicsi Kégyókirályfi / bakelit lemez, hangkazetta/ Hungaroton
Fehérlófia /bakelit lemez, hangkazetta/ Hungaroton
Egy asszon két vétkecskéje / Ötlet kiadó, Bp. 1989; TIMP, Bp. 2002./
Egy asszon két vétkecskéje/ hangkazetta/ Magánkiadás.
Mátyás király rózsátnyitó ostornyele, Út Kiadó, Székesfehérvár, 1990; TIMP, 2003.
Mátyás király rózsát nyitó ostornyele /hangkazetta /, Masszi Kiadó, Bp. 2003.
Katyika meg Matyika, Fekete Sas Kiadó, Bp. 2002.
Hadikfalvi betlehemes/ könyv + CD/, Fekete Sas Kiadó, Bp. 2003.
Aranyhajú ikergyermekek /hangkazetta/- Magánkiadás.
Aranyhajú ikergyermekek / moldvai csángó mesék/ TIMP. Bp. 2004.
"Ó, fényességes szép hajnal" /bukovinai székely adventi és karácsonyoi népénekek az Érdi Bukovinai székely Népdalkör előadásában, CD, 2005. saját kiadás./
Virágszépzöld Anna
Katyika meg Matyika - Fekete Sas Kiadó,
Mesemondó gyerekek könyve Fekete Sas Kiadó, Bp. 2009.

A könyveim megvárárolhatóak a következő üzletekben:

1. Fekete Sas Kiadó mintaboltja:
1126 Budapest, Böszörményi u.13
Tel.:355-9376
Hadikfalvi betlehemes 2850 Ft
Hegyen s földön járogatok vala ……… 2500 Ft
Katyika meg Matyika……………………….1350 Ft

II. TIMP KIADÓ
1139 Budapest, Frangepán u.12-14.
Tel.: Csemez Júlia, 06/20/2372414

Egy asszon két vétkecskéje ……………910 Ft
Mátyás király rózsát nyitó ostornyele 1600 Ft
Aranyhajú ikergyermekek 1850 Ft

III. Masszi Kiadó
Budapest, Tóth Kálmán u.33.
Mátyás király rózsát nyitó ostornyele, hagkazetta …... 1500 Ft
L, Harmattan Kiadó, Bp. VII.kerület Kossuth L. u. 12. - az Auguszt Cukrászda mellett az udvarban
Bételjesítem Isten akaratját, 2500 Ft

A bukovinai Hadikfalváról való betlehemes pásztorjáték -csodálatos kincs.
Kóka Rozália, az ismert folklorista és népmuvész hat éves volt, amikor falujában látta a téli ünnepkörhöz tartozó "csobánolást". Azután fiatal tanítónoként, 1973-ban lázas kutatással szedte össze a fellelheto dallamokat, szövegeket, szokásokat, majd elindult Gyímesbe, ahol még éloben láthatta a pásztorjátékot. O is járt a csobánolókkal házról házra, így átélhetett minden mozzanatot. Körútján Bukovinában is kiegészíthette gyujtését a még fellelheto emlékmorzsákkal.
Ekkor már muködött az általa alapított Érdi Bukovinai Székely Népdalkör. Gyujtomunkája eredményeként nem "csupán" énekelhették, hanem elo is adhatták ezt a ritka szép betlehemest.
A Fekete Sas Kiadó CD-vel kiegészített, magyar és angol nyelvu kötete nemcsak az itthoni, hanem a határainkon túlra szakadt, de gyökereikhez ragaszkodó magyarok körében is új lehetoséget nyújt emlékeink, régi népszokásaink továbbhagyományozására.

Gerzanics Magdolna

Kóka Rozália mesemondó mesélt óvodákban, iskolákban, könyvtárakban, muvelodési házakban, aranyozott színháztermekben, kocsmákban és erdei tisztáson, öregeknek és gyerekeknek. A mesék mindenkinek adtak valamit.

"Farkas koma, tudod-e mit gondoltam? Gyere el te is a lagziba! Megtáncoltatjuk a lányokat, iszunk pálinkát s aztán visszajövök, s akkor megeszel."

 

Egy ilyen alkalommal mellém söndörgött egy fiúcska, s kedvesen megkérdezte tolem:
- A néni még él?
- Amint látod? - feleltem s egy szép virágocskát is kanyarintottam a könyvébe a nevem mellé.

Egy szentesi eloadás után, egy nyolcéves forma kislány átölelt s azt mondta:
- Én úgy sajnálom Rozália nénit!
- Engem? Miért sajnálsz? - kérdeztem elképedve.
Tessék mondani, miben halt meg Mátyás király?
- Úgy tudom, hogy megmérgezték - feleltem.
- Szegény, nagyon sajnálom! Nem is gondoltam volna, hogy Rozália néni volt a felesége.

Hegyen s völgyön járogatok vala
Csángómagyarok között hegyeken innen, hegyeken túl
Fekete Sas Kiadó

"Ezerkilencszázhatvankilencben, az MTA Néprajzi Kutató Csoportja megbízásából utaztam először Moldvába, hogy adatokat gyűjtsek a készülő Magyar Néprajzi Atlasz számára, Magyarfaluban, Lészpeden és Szabófalván. Több száz kérdésből állt a kérdőívem. Míg jártam a falvakat, kérdezgettem az embereket, hallgattam a népdalaikat, meséiket, hiedelem történeteiket, rajzoltam a gazdasági eszközeiket, megtudtam szívük fájdalmát. Lassan kibontakozott előttem Domokos Pál Péter szavaival élve „a világ legárvább, legelhagyatottabb magyar népcsoportjának élete”. Megrendített mérhetetlen szegénységük, kiszolgáltatottságuk, felemelt, boldoggá tett az általuk évszázadokon át megőrzött archaikus népi kultúrájuk, a csodálatosan gazdag, képes beszédük megismerése. Igazi nagyságokkal találkoztam, akik más helyre születve tán világhírű művészek, tudósok lettek volna. Egész életemre elköteleztem magamat a moldvai csángómagyarok ügye mellett. Könyvemben, a hatvanas-hetvenes években tett moldvai utazásaim élményeit elevenítettem fel naplóim segítségével. Szólok moldvai barátaim későbbi sorsáról és a 89-es romániai változások utáni találkozásaimról, a napjainkban zajló, reménykeltő eseményekről."

 

Kóka Rozália (szerk.): Bételjesítem Isten akaratját
254 oldal, ISBN 963 7343 96 2, Ára: 2300 Ft
HarmattanKiadó

Kötetünk egy Magyarországon is híressé vált moldvai látóasszony látomás-elbeszéseinek repertoárját tartalmazza. Ennek a maga nemében páratlan szöveganyagnak a fennmaradása Kóka Rozáliának köszönhető, aki 1969-ben, majd az 1970-es években több ízben felkereste Lészpeden Jánó Ilonát, aki élete folyásáról, elhivatásáról, látói, lelki gondozói és egyéb közösségi szerepeiről mesélt számára ismétlődően, éveken át; majd utoljára 2004-ben Magyarországon. A magnetofon-felvételek időrendjében közölt elbeszéléseken végigvonulnak Jánó Ilona életének legfontosabb eseményeiről és legmélyebben átélt vallási élményeiről: mennyei, purgatóriumi és pokolbeli látomásairól, valamint a hozzá látogató szent személyek: Krisztus, Szűz Mária, szentek, a Sátán, vagy a halottak jelenéseiről szóló tudósítások. Mindezek olvastán szinte a középkori kereszténység világába jutunk, amelynek maradványai a moldvai magyarság archaikus közösségeinek nyelvi és kulturális zárványaiban napjainkig fennmaradtak.