GÁTS Tibor citerakészítő, a
Népművészet Mestere, 1949-ben született Kaposváron.
1973 óta készít népi hangszereket, különféle
citerákat, ütőgardont. Hangszereivel évek óta
szerepel hazai és külföldi kiállításokon. I976 óta
a Népművészet Ifjú Mestere, 1979 óta népi
iparművész, 1993-ban megkapta a NÉPMŰVÉSZET MESTERE
címet. Gáts Tibor a
"nomád nemzedék" tagjaként indult el a népi kultúra megismerése
és egyéni alkotói programja kiteljesítésének útján. A nyugat-európai diákmozgalmak
kísérő jelenségeként a hetvenes évek elejétől Magyarországon is megélénkült
az archaikusabb népművészeti rétegek iránti érdeklődés. Ez szembefordulást
is jelentett azzal a szuvenír-vitrin szemlélettel, amely, a népművészetben
csupán a makkos, tölgyfaleveles díszítményt hangsúlyozta és szemléletében
valami végkiárusítás hangulatát hordozta. A zenészek, táncosok és kutatók
"felfedezték" az erdélyi néprajzi etnikumot. Megindult a táncházmozgalom.
A népzenei újhullám egyre-másra keltett életre kitűnő zenei együtteseket;
a Sebő, Muzsikás, Téka, Tekergő, Regős, Mákvirág. Gereben. Vízöntő, Boróka,
Jánosi stb. zenekarainkat. A tárgyi népművészet újraértelmezése céljából
megalakult a Fiatalok Népművészeti Stúdiója, amelynek programja az egyoldalú
reprezentációs funkció helyett, mai életünkhöz igazodó funkciót, a hasznos
és a szép egységét kívánta elősegíteni. A népművészet újrafelfedezésének
sodrában 1973-ban kezdte el alkotói tevékenységét Gáts Tibor. Népi hangszereket
kezdett készíteni, különféle citerákat, ütőgardont, tamburát. S ez a tevékenység
a népi hangszer készítés és annak megszólaltatása ehben a műfajban nyilvánvaló
kapcsolatot teremtett az előadóművészet és a tárgyi népművészet között.
Gáts Tibor tagja lett a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának. A hetvenes
évek közepén részt vett a fiatal népművészek tokaji alkotótáborában és
a következő évtizedekre is magával vitte a közösen végzett alkotómunka
élményét, az archaikus kultúra számos szerkezeti tanulságát, a Bodrog
és a Tisza összefolyásánál a tűz mellett heszélgetve, énekelve eltöltött
esték hangulatát. Azóta is részt vesz alkotótáborokban és az egyik vezetője
az ócsai Kosbor Népművészeti Egyesületnek. Gáts Tibor hangszereket készít, kitűnő mesterségbeli felkészültséggel, magas színvonalon. Az anyag gondos megválasztása a szerkesztés archaizmusa és pontossága, a formai szépség és a műgonddal megoldott kivitelezés jellemzi hangszereit.  Már 1976-han megkapta
a Népművészet Ifjú Mestere, 1979-ben a Népi Iparművész címet. 1993-ban
a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült. Szakmai elismerését számos
eddig kapott díj is reprezentálja. Munkáit több első díjjal jutalmazták;
így 1981-ben Balatonlellén az id. Kapoli Antal Országos Faragó Pályázaton,
1984-ben Debrecenben az I. Országos Népi Hangszerkészítő Pályázaton, 1989-ben
Budapesten a Konzumex Hangszerkiállításon. Fődíjat kapott 1989-ben Debrecenben
a II. Országos Népi Hangszerkészítő Pályázaton és 1977-hen Nyíregyházán
az Országos Népművészeti Kiállításon megkapta a népi hangszer kategóriában
a Gránátalma-díjat. Alkotásaival immáron közel két évtizede szerepel hazai
és külföldi kiállításokon. Munkáit rendszeresen bemutatják Frankfurtban
a Nemzetközi Hangszervásáron is. Amit Gáts Tibor több mint két évtizede
tartó alkotói periódusa során kialakított, azzal egyszerre képes közösséget
idézni és egyéniséget érvényesíteni. Amit keze munkájával és szellemével
létrehozott, gyönyörű szép, gazdagság. Jelen van benne a népi kultúra
archaizmusa, az összetartozás igénye, a rokon törekvések harmóniája és
ugyanakkor személyisége, egyénisége is. Megítélésem szerint alkotóként
és közösségi emberként egyaránt jó úton jár. Szép és jó hangszereit tisztelettel
ajánlom minden érdeklődő figyelmébe.
Dr. Bánszky Pál elnök
|
