WWW.FOLKINFO.HU  

Alex Horsch
Ősi dallamok, ősi hangszereken

   

 

CD

ALEXANDER HORSCH 1960-ban, a volt NDK-ban született. 16 évesen kezdett bluest, ír, skót és country zenét játszani. Már ekkor érdekelte a közép-ázsiai és balkáni népzene, de nem talált autentikus forrást. Amikor 1985-ben Magyarországon keresztül akart nyugatra disszidálni, megismerte a magyar népi zenét és Magyarországon telepedett le. 8 évig tanult és játszott moldvai és gyimesi csángó zenét, ezeket a területeket tanulmányai során meg is látogatta. A magyar népzene világán keresztül megismerte a magyar történelmet és hagyományt, valamint a magyar hagyomány rokonságát a közép-ázsiai népek hagyományával. 34 éves korában elindult Mongóliába, s onnan közel egy évig utazott a Kárpát-medencéig a magyar honfoglaló törzsek útvonalát követve.
Mongólia-Tuva-Dél-Szibéria-(Altáj)-Kazahsztán-Üzbegisztán-Türkménia-Kaukázus-Krím-félsziget északi része (tatárok)-Törökország-Moldva. Az utazás során gyűjtötte a hagyományos népi zenét, s felismerte a magyar népzene rokonságát a Közép-ázsiai népek zenéjével. Megismert sámánokat, a Közép-ázsiai sámánisztikus hagyományt, elsajátította a tuvai magas és mély torokéneklést. A tuvai torokéneklés a világörökség része. 33-féle hangszeren játszik, melyek többsége saját készítésű. Gyűjtőmunkán alapuló előadásokat tart óvodákban, iskolákban a Filharmónia szervezésében, kongresszusokon (pl. Nemzetközi Szittya Kongresszus, Kanada), művelődési házakban, kiállítás megnyitókon, színházakban, gyerektáborokban s különböző rendezvényeken. Szenvedélyes íjász, íjászatot tanít, az íjat hangszerként is használja.(forrás:http://www.myspace.com/alexhorsch)

Néhány  évvel ezelőtt a Bükk-hegységben barlangásztam és megismerkedtem Regős Józseffel, aki régész, geológus és barlangkutató.
Véleménye és tapasztalata szerint a Bükk-hegységben több ősember által lakott barlang található. Ezek egyike az Istállóskői barlang. Vértes László: Medveember krónikája című 1964-ben megjelent könyvében részletesen beszámol egy csontfuvoláról, amit 1951-ben a barlang bejáratától 12 méterre találtak. A Fólia Archeológia 1985-ben megjelent Ékszerek és hangszerek című könyvében pedig Soproni Ildikó tesz említést a hangszerről, amelynek hossza 107 mm, egyik oldalán egy lyuk, a másik oldalán két lyuk található, és mindkét vége nyitott. Az eredeti hangszert a Magyar Nemzeti Múzeum állította ki. Amikor a vaddisznó lábszárcsontból készült másolatot a kezembe vettem és kipróbáltam, mint hangszert, még nem szólalt meg, ahhoz hogy ez megtörténjen be kellett zárnom méhviasszal a fúvó lukhoz közel lévő végét. Így már tudtam használni a hangszert, mint kétlukú, kb.10 cm-es fuvola.
Rájöttem, hogy lehet játszani a kezem nyitásával és zárásával.
A 35 éves zenei tapasztalatom alapján ez a hangszer nekem túl kicsi volt, ebből következik, hogy valószínűleg gyermek használta. Kitartó gyakorlásomnak köszönhetően tudok rajta magyar népzenét, indián-, klasszikus-, és modern zenét játszani.
Lehetőség adódott rá, hogy marhalábszár csontból készítsek kezemhez való 3 lukú csontfuvolát, melynek hossza 133 mm. Ez a hangszer már kényelmesebb, nekem való volt, így kibővült a repertoár.
2010 decemberében egy előadáson bemutattam a hangszert, a műsor után megkeresett Arany Gábor újságíró. Az újságcikk, ami a csontfuvola bemutatásáról is szól 2011. január 14-én jelent meg a Zalai Hírlap című napilapban. A cikkben reagált Varjú András a Göcseji Múzeum restaurátora 2011. január 15-én.
"Elképzelhető, hogy a képen látható csonthoz hasonló fosszilíára leltünk tavaly tavasszal. A kövületet séta közben kislányommal, az egyik egervári hegyi úton találtuk. Oda valószínűsíthető módon az útra hordott zúzalékkal került. A zúzalék pedig Sümeg környékéről való."
Felkerestem Varjú Andrást a Göcseji Múzeumban, és mindketten megdöbbenve láttuk, hogy az általa talált fosszília és az én általam készített marhalábszárcsont fuvola hasonló. Mindkét csontfuvola 133 mm. Viszont volt egy lényeges különbség: Az én hangszerem 3 lyuk volt, a fosszilíán pedig egy sem, illetve az a rész, ahol a fúvó lyuknak kellett lennie, kitörött. Ez törvényszerű is, hiszen ahol kifúrt lyuk van, ott az évek során gyengül az anyag.
A Zalában talált hangszerről készítettem több másolatot. Véleményem szerint ez a legősibb csontfúvós hangszer, ami a legnagyobb szabadságot adja a zenéhez, mert nem korlátoznak a lyukak. Minden hangskálát: a felhang-skálát, pentatóniát, diatóniát, mol-skálát, kromatikus-hangskálát tudok rajta játszani.
Kutató munkám során rájöttem, hogy az őskori emberek milyen zenét játszhattak. A hangszert elneveztem "lu luk"-nak.
Kezembe került egy könyv, melynek címe Mousterian Bone Flute. A könyv alapján (180 oldalon 9 ábra), újabb csontfuvolákat készítettem: Birkalábszárcsontból egy négy lyuk, síp nélküli hangszert, amin a C-dúr hangskálában mol-os, dúros, és pentatonikus zenét tudok játszani (népi és egyebek). A hangszert "fifik"-nek neveztem el.
Tapasztalatom szerint az őskori zene és a mai népi zene nagyon hasonlítanak egymáshoz. Szívesen folytatom a kutatómunkát, melynek célja az elfeledett zenei világot újra életre hívni.        

Elérhetőségeim
E-mail:szkitaalex@gmail.com
Az albumokat, illetve a DVD-t meg lehet rendelni az alábbi telefonszámon, 4000 Ft-os egységáron:
MOBIL +36309933096


Hangszerkészítés, oktatás
Íjászat tanítás - csoportoknak is!
Hétvégi tanfolyamok: torokének, doromb, népi fúvósok, dob, tilinkó
Gyermekeknek hangszerbemutató iskolákban, óvodákban!


CD

1. CD Ősi zene Mongóliától a Kárpát-medencéig
1.Tuvai torokének (a világörökség része)
2.Altáji emlék (tapsúr, torokének)
3.Szibériai utazás (doromb)
4.Pihenő a sztyeppén (furulya)
5.Tatár íj-zene (száj, íj, dob)
6.Karacsáj szerelmi dal (domra, ének, dob)
7.Török zene (kaval,dob)
8.Törökös improvizáció (kabud)
9.Pásztor öröm (tilinkó)
10.Feljött a nap (domra, ének, dob, furulya)
11.Moldvai tánczene (kaval, koboz, kabud, dob, dupla furulya, doromb, csörgő, kolomp)
12.Ég és Föld (fujara, kabud, doromb, torokének)

       

2. CD Szeretet, a szer aki etet
1.Ahol én megyek még a fák is sírnak
2.Csuhajgatás
3.Édesanyám mire nevelt engem
4.Ez a kicsi Lészbet
5.Indulj el egy úton
6.Moldvai7/8-s tánczene
7.Moldvai tánczene
8.Boldogasszony ének
9.Ébresztő tücsök
10.Életöröm
11.Gergely-ének
12.Vidám madár
13.Moldvai tánczene
14.Kettős

3. CD Emlékeink gyimesi és moldvai zene
1.Kürtutánzás furulyával
2.Magyaros és sebes csárdás
3.Keserves és halottsírató
4.Lassú és sebes magyaros
5.Keserves
6.Féloláhos és verbunk
7.Kettős jártatója és sírülője
8.Lakodalmi mars
9.Kürtutánzás
10.Kecskés (dorombon)
11.Öreg és serény magyaros
12.Árgyeleánka
13.A juhász elvesztette a báránykáját
14.Duna vize, Tisza vize...
15.Tavaszi havajgatás tilinkóval
16.Ez a kicsi Lészbet
17.Stica bulgáros, officerászka vert, kezes
18.Tuvai torokének és dallamok fujarán

CD Apa es fia

"Ákos fiam 10 éves korában kezdett el a zenével foglalkozni. Büszke vagyok rá, hogy 15 évesen olyan szintre jutott, ahol most tart. Boldoggá tesz, hogy 35 éves zenész pályafutásom során sikerült a fiammal együtt közelebb hoznunk egymáshoz az ősi és a modern zenét.
Remélem, hogy a mi példánk sok szülőnek és gyereknek segít közös nyelvet találni.

Azt kívánom a fiamnak és minden embernek, hogy találja meg a helyét itt a Földön."




GALÉRIA




HANGSZEREK

A koncertjeimen az alábbi hangszereket szólaltatom meg:
Tapsúr: kéthúros hangszer az Altájból, Doromb: szerte a világon használt ősi hangszer, 6 lukú népi fuvola
Íj, Domra: 3 húros, pengetős hangszer, amely egész Közép-Ázsiában használatos
Kaval: 5 lukú, fúvós hangszer, amely Törökországban, Romániában, Moldvában (csángók) használatos
Tilinkó, Pásztorfurulya, Dupla furulya
Koboz, Kapud: Saját tervezésű, 4 dupla húros, pengetős hangszer, amely egyesíti a kobozt és az oudot
Fulyara: kb. 2 méter hosszú, vertikális fafúvós, amelyet hagyományosan szlovák pásztorok, a ketchua indiánok és a kínai da ihung nép használ, Sámándob


VIDEÓK

Alex Horsch torokénekes előadása I.

Alex Horsch torokénekes előadása II.

Pihenő a sztyeppén (mongolian folk) - Alexander Horsch

HUNGARIATV.HU - Alexander Horsch tilinkó